A butella többé-kevésbé palackformát utánzó, hordozható cserépedény bor és pálinka tárolására.
Magyarországon az első butellákat hódmezővásárhelyi fazekasmesterek készítették. Az 1700-as évektől kezdett használatuk országszerte elterjedni, legkedveltebbek a XIX. század második felében lettek, amikor is Magyarországon már több mint 100 000 szeszfőzde üzemelt.
Jellemző formák
- Mezőcsát
- Tiszafüred
- Hódmezővásárhely
Kisebb mennyiségben készítettek butellát Mezőtúron, Szentesen, Makón, Tótkomlóson is. A mezőcsáti butellák többsége ovális alakú. Fehér vagy tojáshéj színű lapját barna pontsor keretezi. Egyik lapján felirat van – szöveg, évszám –, a másikon leggyakoribb és Mezőcsátra legjellemzőbb díszítmény az ágon ülő madár, csőrében leveles-virágos ágacskával.
A mezőcsáti butellák leghíresebb mestere Rajczy Mihály (1791–1856) és fiai voltak: ők készítették a legművészibb butellákat. A másik jelentős mezőcsáti csoportot azok a butellák képezik, amelyeken madár helyett stilizált vázából vagy enélkül, közös tőből eredő, háromszárú virág alkotja a díszítményt. A díszítés technikája szintén változatos: az írókázást, a karcolást vagy ezek együttes alkalmazását itt is kedvelték. – Tótkomlóson szinte kivétel nélkül zöld mázas, karcolt és főleg vésett díszítményű, feliratos, évszámmal ellátott butellákat készítettek. Mezőtúrról világos alapszínű színes, növényi elemekkel díszített butellák ismertek.
Forrás: Wikipédia
