Az ominózus ház látszólag egy idillikus helyen található, Easton Baventsben: nyugodt, csendes, ráadásul ott van tőle szinte egy karnyújtásnyira a tenger. Erre az ajánlatra bárki elcsábulna, aki egy kicsit is szereti a zűrzavartól és káosztól mentes vidéki életet. Csakhogy a háznak, jobban mondva a talajnak van egy kis szépséghibája, ami szabad szemmel nem látható – egyelőre.

Hogy hova tűnhetett a szomszédos ház? A választ a tengerben keresd, ami évről évre egyre csak közelebb húzódik a településhez. Akárhogy is nézzük, a kedvező áron eladó családi ház napjai meg vannak számlálva.

Már nincs túl sok hátra ahhoz, hogy ez a ház is a tengerbe omoljon. Viszont a ház lakói még mindig küzdenek annak reményében, hogy eladják az ingatlant. De vajon mi hajtja őket?

A veszélyeztetett ingatlanok a település tulajdonai, viszont támogatást nem kaphatnak.

Ha ez megváltozik, vagyis ha a ház magánkézbe kerül, a város lebontja az amúgy is erre a sorsra ítélt házat, hogy a tulaj egy újat építhessen fel valahol máshol – lehetőleg ne egy labilis talajú tengerpart mellett.

Sokan laknak még a tengerpart melletti csendes kis településekben, akik közül már néhányukat utol is érte a katasztrófa.

A tenger biztos, hogy nem fogja megkímélni a rémült háztulajdonosokat, mert a természet erőit nem lehet megállítani. Viszont védekezhetnek a talajerózió ellen talajfeltöltéssel. Ez persze nem megoldás, de legalább arra jó, hogy időt nyerjenek.