1986-1987 tele beírta magát Magyarország történelmébe. Ezt a telet senki nem felejtette el, és azóta sem volt hozzá fogható tél, és azóta is emlegeti minden ember aki megélte ezt a telet!
Elkészel az évszázad havazására? Azokra az időkre amikor térdig ért a hó? 1986-1987-ben a tél megmutatta, hogy mire képes, és azóta sem volt olyan havazás mint akkor!
Elevenen él 86-87 tele emléke azon emberek emlékezetében akik átélték. Mondani szokás, hogy a rossz dolgok is idővel megszépülnek. A -20 – 25 fokos hideg, fagyos időjárás próbára tette az embereket, de a nehézségek ellenére hatalmas örömként élte meg mindenki azt a havazást ami a fagyos idővel járt. 1987. január 16-án reggel a hegyvidékeken 50-77 cm közötti hótakarót mértek.Síkvidékeken átlagosan 20 és 50 cm közötti hótakarót mértek.
Aki megélte az biztos, hogy tisztán emlékszik arra, hogy ennek milyen következményei voltak. Teljes káosz uralkodott mindenhol. A közlekedés teljesen megbénult, az iskolás bezártak és a duna szinte teljesen befagyott. Alagutat kellett ásniuk az embereknek, hogy tudjanak közlekedni. Akik emlékeznek ezekre az időkre, legtöbben nem arról számolnak be, hogy az akkori szocialista egypártrendszerben nem a fagyos hideg és nehézségek hagytak mély nyomot, hanem az, hogy sokan napokig, de akár hetekig nem tudtak kijönni az otthonukból. Tankokkal szállították a kenyeret. Ez volt az az időszak akkoriban amikor mindenkinek jutott ideje a másikra. Hatalmas káoszt szült a hatalmas havazás, de a hatalmas káoszban megtalálták az emberek a szabadságukat. Az iskolák bezárása miatt a gyerekeknek ezen a télen sokkal hosszabb téliszünet jutott mint ami szerepelt volna a tantervben, és ezt ki is használta aki csak tudta. Ma már szinte elképzelhetetlen, hogy ilyen tél legyen mint 86-87 telén volt.
Ilyen volt 1986-87 tele, amiről mai napig beszélnek:
