notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Tizenkilenc ázsiai és európai város együttműködésével turisztikai célponttá fejlesztik az egykor kereskedelméről híres Selyemutat.

hirdetes

Turisztikai célponttá fejlesztik az egykori Selyemutat

Tizenkilenc ázsiai és európai város együttműködésével turisztikai célponttá fejlesztik az egykor kereskedelméről híres SelyemutatA projekt a kínai Senhszi, Kanszu, Ninghszia, Csinghaj, Belső-Mongólia tartományok, valamint a Hszincsiang-Ujgur Autonóm Terület mellett Nepált, Malajziát, Kirgizisztánt, Kazahsztánt, Szaúd-Arábiát, Bahreint, Fehéroroszországot, Ukrajnát és Ciprust érinti.
Újra lesz Selyemút!
A kínai Csangjo városban megtartott turisztikai fesztiválon a felek arról döntöttek, hogy a Han-dinasztia korától (Kr.e. 206-Kr.u. 220) használt, a Keletet Nyugattal összekötő egykoron mintegy 6,5 ezer kilométeres útvonal mentén fekvő tizenkilenc várost egységes koncepció alapján turisztikai látványossággá fejlesztik.
    
A felek a konkrét városcsinosítások mellett kedvezményes politikákkal, közösségi programokkal és közös kampányokkal segítik a kezdeményezést. A pontos részletek kidolgozására a városok idén több fórumot és egyeztető ülést is tartanak. 
    
A Selyemút "újrafelfedezését" és gazdasági-kulturális együttműködési platformmá fejlesztését Hszi Csin-ping kínai elnök helyezte kilátásba tavaly szeptemberi közép-ázsiai körútján. A Selyemút Gazdasági Övezet nevű együttműködést 24 város írta tavaly novemberben alá. A tervet március végén az út egyik végpontjául szolgáló Németországban is említette, a közös építkezésre felszólítva a német döntéshozókat. A Selyemúttal kapcsolatosan május végén a Hszinhua hírügynökség cikksorozatot közölt, ebben többek között a résztvevők baráti viszonyának megerősítését hangoztatta, mely a "közös bizalomra és együttműködésre" alapoz.
 

Ismerd meg a Selyemút történetét is!

Újra lesz Selyemút!
I. e. 327-ben Szogdiát meghódította Nagy Sándor, majd Baktriával összevonva birodalma egyik satrapájává tette. Később, a hellenizmus korában a Greko-Baktriai Királyság része lett mintegy egy évszázadra. A hellenizmus idején fellendült a városi kultúra, a greko-baktriai uralkodók sok új várost is alapítottak nemcsak Baktriában, hanem Szogdiában is. Ez sok indiai kereskedőt és kézművest vonzott ide, akik a prákrit nyelv északnyugat-indiai nyelvjárását, a gandhári prákritot beszélték. A szogdok ezután kézműves, kereskedő, városi néppé váltak. A greko-baktriai uralkodók felismerték a kereskedelem jelentőségét, ezért az i. e. 2. század első felében katonai hadműveleteket folytattak egészen Loulanig, hogy biztosítsák a Tarim-medencén keresztül vezető kereskedelmi utakat, amelyek a hamarosan megszülető Selyemút egyik szárazföldi szakaszát képezték. Az indiai kereskedők elsősorban az Amu-darjától délre tevékenykedtek, a szogdokra maradt a túloldal és a Kínával való kapcsolattartás. Erre utal, hogy a Ts'in Királyság neve a szogd Čin alakban terjedt el, mint Kína neve. Az indiaiak ezt a szogdoktól később Cina alakban vették át. Az indiai kereskedők nyomában a buddhista misszionáriusok is megjelentek a Greko-baktriai Királyságban.
 
Az útvonal közép-ázsiai részét a Han-dinasztia nyitotta meg körülbelül i. e. 114-ben, elsősorban Zhang Qian felfedezéseinek köszönhetően, habár kereskedelem korábban is folyt már ezen a területen. A középkor vége felé a tengeri kereskedelem élénkülésének köszönhetően a Selyemút jelentősége hanyatlásnak indult.
 
i. e. 100 után a hsziungnuktól korábban vereséget szenvedett jüecsik átkeltek az Amu-darja déli oldalára és megdöntötték a Greko-baktriai Királyságot. Egy ideig részfejedelemségekben éltek, majd i. sz. 10 után létrehozták a Kusán Birodalmat. Ezalatt a buddhizmus és a gandhári prákrit tovább terjedt Baktriában, a buddhista kolostorokban képzett írnokok miatt a görög és a baltriai nyelv mellett a gandhári prákrit lett a birodalom legfontosabb közigazgatási nyelve. Közben az i. e. 1. század első évtizedeiben a Han Birodalom kiterjesztette uralmát a Tárim-medencére. Ekkor már működött a selyemút északi és déli ága is, ahol a szogd és indiai kereskedőknek köszönhetően a szogdot és a gandhári prákritot használták közvetítő nyelvként.
 
Volt a selyemútnak ugyanekkor egy északabbi ága a sztyeppe és az erdős sztyeppe vidékén is, amelynek jelentőségét a szogdok szintén felismerték. A Hsziungnu Birodalom területén megtalálhatók voltak a Bajkál tó és az Ivolga folyó mellett, ahol többek között a nomádok által Kínából rabolt, vagy adóként kipréselt árukat közvetítették az egyes törzsek között.
 
Az 5. században a bizánciak etióp kereskedők segítségével ki akarták szorítani a perzsákat az indiai kikötők selyemkereskedelméből, de nem jártak sikerrel, mivel az etiópoknak nem volt megfelelő tőkéje ehhez.
 
A középkorban a selyemúton három nyelv játszott fontos szerepet, a hvárezmi, a középperzsa majd újperzsa, és szír nyelv. A hvárizmi kereskedelem aranykora a 10. század volt Kelet-Európában, ezután a hvárizmi nyelv lassan eltörökösödött, de használatban maradt egészen a mongol hódításig. A szír nyelv, mint az arameus leszármazottja széles körűen elterjedt a Közel-Keleten, és mint a nesztoriánus kereszténység nyelve a korai középkorban Közép- és Kelet-Ázsiában is, így a 2. századtól a selyemút fontos nyelve lett. 
 
A legtartósabb szerepet azonban a középperzsa majd újperzsa játszotta a Selyemúton. Már az arab hódítás előtt megjelentek Szogdiában is, de az arab hódítás gyökeresen megváltoztatta a helyzetet. A szogd gazdaság lehanyatlott, a szogdok szétszóródtak, elvándoroltak. A perzsák áttértek az iszlámra, átvették a szogdok szerepét a selyemkereskedelemben és nyelvük lett a lingua franca évszázadokra Nyugat- és Közép-Ázsiában. A kereskedelem mellett a diplomácia, az irodalom és a művelődés fő nyelve is ez lett a török és mongol udvarokban egészen a 17. századig. Jelentősége csak a latin európai szerepéhez mérhető. Emellett Kelet-Európában a hvárezmit a kun Kelet-Ázsiában a szogdot az ujgur nyelv váltotta fel a Selyemúton. Mindkettő a kipcsakos típusú török nyelvek közé tartozott.
 
Ezenkívül az európai kereskedők számára Kijev fontos kereskedelmi központ lett, ahonnan orosz kerekedők útján tartották a kereskedelmi kapcsolatokat a Mongol Birodalommal. Így a mongol és az orosz is közvetítőnyelv lett. Az örmények szétszórádásuk, valamint amiatt, hogy az örmény papok ismerték a török, arab és szír nyelvet is, szintén jelentőségre tettek szert.

Forrás: MTI

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Lakberendezési szakszótár

Felújítás

A felújítás vagy renováció a létező építmények, régi bútorok, tárgyak megjavításának... Tovább

Budoár

Női szoba, pihenés és öltözködés számára. Választékos ízléssel rendezik be, és a ház... Tovább

Tovább a lexikonra