Biztosan állíthatom, hogy sokan vagyunk, akik rettentően félnek elmenni a fogorvoshoz problémáikkal! De azt én sem gondoltam volna, hogy ennek bizony van tudományos alapja!
Mi a fogászati szorongás?
A fogászati szorongás vagy fogászati félelem a becslések szerint a lakosság körülbelül 36%-át érinti, további 12% szenved extrém fogászati félelemben . Ez a szorongás komoly következményekkel járhat az egyén szájüregi egészségére nézve, és a fogorvosi látogatás jelentős akadályának tekinthető, ami a fogorvosi látogatottság alacsony szintjét eredményezi. Ezt nevezik fogorvoskerülésnek, és rossz szájhigiéniához vagy fogászati szakellátás szükségességéhez vezethet. A nagyfokú fogászati szorongás bizonyítottan befolyásolja az életminőséget is, a magas fogászati szorongással alacsony, szájüregi egészséggel kapcsolatos életminőség társul.
Vizsgálat:
A McGrath és Bedi által végzett vizsgálatban résztvevők 73%-a számolt be arról, hogy szájüregi egészségük hatással van az életminőségükre. Ha a fogászati félelem hatással van a szájüregi egészségi állapotra, a fogorvosi látogatásra és az életminőségre, akkor fontos, hogy a fogorvosok megértsék a fogászati félelem, a fogászati szorongás és/vagy a fogászati fóbia fogalmát és etiológiáját. Ezért ennek az áttekintésnek a célja az volt, hogy feltárja a szakmailag lektorált szakirodalmat, hogy választ adjon a következő kérdésre: "Miért félnek az emberek a fogorvostól?".
A "fogászati szorongás" kifejezést elsőként Coriat használta, aki úgy határozta meg, hogy "túlzott félelem a fogakkal kapcsolatos teendőkkel szemben", aminek következtében "bármilyen fogászati műtétet, legyen az bármilyen csekély, vagy akár a fogászati profilaxist annyira el lehet halasztani vagy halogatni, hogy a betegség behatolása az egész fogászati apparátust érintheti". Coriat azt javasolta, hogy a fogorvostól való félelem "anticipációs szorongás", mivel a valós veszélytől való félelemből és a várható ismeretlen veszélytől való félelemből ered.
a fogászati fóbiát "a helyzet követelményeihez képest aránytalan, különleges félelemként definiálta, amely nem reagál az észérvekre, látszólag akaratlagos kontrollon kívül áll, és a fogászati kezelés elkerülését eredményezi ott, ahol az valóban szükséges". Szintén hangsúlyozzuk az elkerülés fontosságát a fogászati fóbiában, kijelentve, hogy a fogászati fóbia nem diagnosztizálható pusztán a fogászati szorongás jelenlétéből - a páciens fogászati tapasztalatait is figyelembe kell venni.
Eredmények
A kutatási bizonyítékok arra utalnak, hogy a fogászati félelem, a fogászati szorongás vagy a fogászati fóbia okai olyan exogén tényezőkhöz kapcsolódnak, mint a traumatikus élményekből való közvetlen tanulás, a jelentős személyeken és a médián keresztül történő közvetett tanulás, valamint olyan endogén tényezőkhöz, mint az öröklés és a személyiségjegyek. Minden egyes etiológiai tényezőt alátámasztanak a rendelkezésre álló bizonyítékok.
Következtetések
A bizonyítékok arra utalnak, hogy a fogászati félelem, szorongás vagy fóbia etiológiája összetett és többtényezős. Az eredmények azt mutatják, hogy az e területen meglévő kutatások egyértelmű gyakorlati vonatkozásokra utalnak: a fogászati félelem, szorongás és fóbia jobb megértése megelőzheti a kezelés elkerülését.
Tipp:
Egy jó fogorvos sokat segíthet ezen a fóbián! A Móricz Dentálban kifejezetten ügyes és szakértő fogorvosokkal találkozhatsz! Ha pedig fogbeültetésre lenne szükséged, a fogbeültetés árak nagyon kedvezőek most! Biztosan állíthatom, hogy egy ilyen esetben egy jó fogorvos segít átküzdeni a félelmeken!
