Dédszüleink és nagyszüleink nem elektoromos hangszereken nevelkedtek, főleg nem számítógépen kevert zenéken. Ők talán nem is értenék, hogy manapság mi a folyamata egy dal megírásának, zenésítésének. Rengeteg olyan hangszeren játszottak ami egy mai fiatal zenész számára lehet, hogy ismeretlen és még azt sem tudná, hogyan kell hangra bírni. Ezek voltak dédszüleink és nagyszüleink legszebb hangszerei.
Az én dédpapám nem csak játszott számomra az egyik legkülönlegesebb hangszeren, de olyanon játszott amit saját maga készített! A dédpapám csodálatosan játszott a saját készítésű hangszerén, a féltve őrzött citeráján. Annyira nagy becsben tartotta a hangszert, hogy a megkérdezése nélkül senki nem nyúlt volna hozzá. Nem azért mert nem engedi meg, hanem mert ennyire tiszteletben tartotta mindenki, de inkább nem is piszkálták...rábízták a dédpapára, hogy játszon ő rajta, ha szeretnék megszólaltatni a gyönyörű hangszert. És lássuk be, hogy a citera nem a legegyszerűbb hangszer amit ismerünk.
Vannak olyan régi hangszerek amit mi lehet, hogy csak képekről ismerünk, de nagyszüleink és dédszüleink ezeken a hangszereken játszottak. A magyar népzene színes és különleges világában szinte bármi megtörténhet. Ezalatt azt értem, hogy a magyarok bármiből képesek voltak hangszert készíteni, hogy zenélhessenek. Leleményes őseink miatt alakult ki a magyar népzene olyan erős kultúrává, hogy az mai napig nem merült feledésbe. Sokszor volt olyan, hogy a táncok során ki-ki milyen hangszerrel próbálta felvenni a ritmust, és ezzel kísérni a táncot a zenéjével. Olyan is előfordult, hogy a faluban ünnepkor nem volt elegendő a zenei kiséret, akkor az asztal köré ültek és annak a lapján vagy a szék háttámláján ütötték a ritmust. Pattintással, dörzsöléssel, ütéssel előállított ritmusvarriácók voltak, lényegében a magyar ember minden helyzetben megtalálta a hangszerét.
Ezek a hangszerek voltak a legismertebbek nagyszüleink idejében:
Cimbalom
Elöljáróban megemlítenék egy magyar büszkeséget: Ökrös Oszkár a cimbalom Liszt Ferenceként emlegetett utánozhatatlan cimbalom legenda, aki 2018.január.15-én hunyt el 60 évesen. 30 évig zenélt a 100 tagú cigányzenekarban, szólam vezetőként meg fellépett a Lisszaboni világkiállításon, de még Holly Wood-ban is. Ökrös Oszkár mindössze 8 éves volt, amikor felfigyelt rá egy egész ország, talán vannak itt néhányan akik emlékeznek is erre a kiemelkedően tehetséges kifiúra, aki akkor még talán nem is sejtette, hogy milyen siker vár rá a tehetségével az életben. Ökrös Oszkár 8 évesen megnyerte a magyar televízió Csillagok Csillagok népzenei versenyét. 1967-ben 10 évesen megkezdte tanulmányait. 1990-ben jelent meg első önálló felvétele, Cimbalom varázslója címmel.
Citera
A citera magyar népi húros hangszer. Mint már kiderült a dédpapám ezen a hangszeren játszott, és mai napig őrzi a családom a dédpapa citeráját. Nézd meg ezt a rövid videót, hogy milyen szépen is tud szólni a citera.
Doromb
A doromb pengetéssel és fúvással könnyen megszólítható hangszer. Aki próbálta már a dorombot szerintem bevallja, hogy nem is olyan egyszerű hangszer ez mint ahogy kinéz. Nincs túlbonyolítva sok húrral, nem kell hozzá külön pengető vagy ütő, egyszerűen a szánkhoz kell támasztani, fújni és pengetni. A használatához való magyarázatot nagyon egyszerű megfogalmazni, de szép dallamra bírni bizony nem is olyan könnyű. Ezt is hosszas gyakorlás és tapasztalat által lehet igazán elsajátítani. Viszont ha valaki tudja használni, akkor nagyon kellemes hangszer tud lenni. :) Vicces benne, hogy óvatosnak kell lenni vele, mert igen nagyot tud csapni az ember szájára, ha nem megfelelően támasztja az ajkaihoz.
