notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Elfeledett kastélyok Magyarországon

hirdetes

10 elfeledett kastély Magyarországon

hirdetes

Iratkozz fel Te is Youtube csatornánkra, kattints az alábbi YOUTUBE ikonra! 

 

 

 

Magyarország tele van különböző stílusú kastélyokkal. Aki nagy utazó, nyilván már jó párban járt – viszont vannak olyanok is, amelyek kis, eldugott településen vannak, így feledésbe merültek. Ha te is nagy kastély rajongó vagy, megmutatjuk, melyik kastélyokat érdemes még megnézned:

Ezeket az elfeledett kastélyokat érdemes meglátogatni Magyarországon!

1. Prónay-kastély, Alsópetény, Nógrád megye

 
Az alsópetényi Prónay-kastély 1750 körül épült barokk stílusban. Az eredeti tulajdonosa Gyurcsányi Ignác volt, a család kihalásával Prónay tulajdonba került. Most hivatalosan Gyurcsányi-Prónay kastély a neve. Jelenleg három épülete áll.
 
Az alsópetényi Prónay kastélyt 2009-ben vette meg jelenlegi tulajdonosa, aki a teljes körű felújítást követően 2011 májusától rendezvényhelyszínként üzemelteti. A nagy gondossággal helyreállított műemlék együttes és a kastély ősfás parkja harmonikus egységet alkot a gyönyörű nógrádi tájjal.

 

 
Ezeket az elfeledett kastélyokat érdemes meglátogatni Magyarországon!

2. Redl-kastély, Tompa, Bács-Kiskun megye

 
A Redl-kastély, Bács-Kiskun megyében, Tompán a Bárómajorban található, a Szent Anna-templom mellett. A kastély romantikus stílusban épült az 1860-as években.
 
A kastélyról szóló első írásos emlék 1831-ből származik, akkoriban a rottenhausei és rasztinai báró Rédl család birtokolta. Redl Imre és Redl Gyula közül a tompai kastély Imre lakta, mert Gyulának, Rasztinapusztán (ma Szerbia), volt kastélya, amelyet 1814-ben építtetett. Imre halála után, 1851-ben a kastély fia, Redl Béla örökölte, aki 1860-ban Gerster Károly építész tervei alapján oldalszárnyakkal bővítette. 1905-ben örökség révén a Nyéky család tulajdonába került, majd 1908-ban Rédl Béla utód nélküli halála után először nővérére, Klaudiára, majd halála után Béla unokahúgára, Nyéky Claudiára és férjére aszódi báró Podmaniczky Endre, főispánra szállt a kastély tulajdonjoga. Podmaniczky báró, császári és királyi honvéd huszárőrnagy volt, majd nemzetgyűlési képviselő lett. Az államosításig a Podmaniczky család tulajdona volt.
 
1945 után a Népjóléti Minisztérium hadirokkantotthont rendezett itt be, ahol a második világháborúban megsérült katonákat helyeztek el. Később volt raktár, laktanya, termelőszövetkezeti iroda, 1957 óta a Fővárosi Tanács (jelenleg Fővárosi Önkormányzat) kezelésében van, pszichiátriai betegotthonként működik.
Ezeket az elfeledett kastélyokat érdemes meglátogatni Magyarországon!

3. Wenckheim-vadászkastély, Bélmegyer, Békés megye

 
A környék először a Harruckern, majd a Wenckheim család birtokába került. A fáspusztai vadászkastélyt gróf Wenckheim Béla magyar miniszterelnök építtette, Ybl Miklós tervei alapján romantikus-eklektikus stílusban, égetett téglából. A kastélyépület és járulékos létesítményei régen a Wenckheim uradalomhoz tartoztak, mint nyári lak, vagy az egykori angolkert maradványai, a több mint 100 éves fák. 
 
A kastély főépülete szabálytalan alakzatú, részben emeletes épület, 2242m2 alapterülettel, mely összesen 147? helyiségből áll! Az épület déli oldalán lett kialakítva a főhomlokzat, melynek jobb oldali részén található a sokszög alaprajzú háromszintes saroktorony. A földszinten gyönyörű kazettás, famennyezetes ebédlő található. Az előtérből az emeletre vezető fa lépcső ma is az épület dísze.
 
A 23 szobás saroktornyos, romantikus vadászkastélyban 1998. április 15-ig nevelőotthon működött. Az épület a Békés Megyei Önkormányzat tulajdonában volt, 1994-ben fel is újították. 2000-ben kiürítették. 2007-től magántulajdonban van. Idegenforgalom számára zárt, csak külső megtekintése lehetséges.
Ezeket az elfeledett kastélyokat érdemes meglátogatni Magyarországon!

4. Serényi-kastély, Putnok, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

 
1834-ben, az egykori putnoki vár helyén épült fel a klasszicista stílusú Serényi-kastély Serényi Alajos megbízásából. Ezt követően 1860-ban Serényi László átalakíttatta az épületet, mely ekkor nyerte el a ma is látható megjelenését. A kastély jelenlegi fizikai állapota ellenére egyik legszebb példája a gömöri klasszicista kastélyépítészetnek.
 
A kastély államosítása után - sok társához hasonlóan - szociális foglalkoztató intézet működött a szebb napokat megélt nemesi hajlék falai között. Az ingatlan értékesítése után az intézet átköltözött a kastély parkjával szomszédos területre.
 
A kastély jelenleg magántulajdonban van, nem látogatható. Állapota elhanyagolt, a szociális intézmény kiköltözése után a környék lakói elvittek belőle mindent, ami mozdítható volt. A fém korlátokat levágták, a termeket fűtő és egyben díszítő cserépkályhákat már régen elvitték. A plafonokat díszítő stukkók, freskók csak nyomokban fedezhetőek fel. A parkettát számos helyen felszedték, csak a keresztléceket meghagyva.
Ezeket az elfeledett kastélyokat érdemes meglátogatni Magyarországon!

5. Rákóczi-kastély, Felsővadász, Borsod-Abaúj-Zemplén megye

 
Az erődített várkastélyt a 16. században a Rákócziak építették, de 1567-ben Hasszán temesvári pasa megostromolta és felgyújtotta. Királyi adomány útján 1713-ban báró Meskó Jakab tulajdona lett a II. Rákóczi Ferenctől elkobzott kastély. A Meskó családtól az 1800-as évek elején gróf Vay Ádám vásárolta meg, s utódai birtokában volt 1945-ig. Mindkét család bővítette és alakítgatta a kastélyt, az 1860-as átépítés során nyerte el ma jellemző romantikus stílusát, és akkor építették rá a második szintet is. Az épületben nyitották meg a környék első postahivatalát 1871-ben.
 
A Meskó családtól az 1800-as évek elején gróf Vay Ádám (II. Rákóczi Ferenc fő bizalmasának leszármazottja) vásárolta meg, s a Vay család birtokában volt 1945-ig. Mindkét család bővítette és alakítgatta a kastélyt, az 1860-as átépítés során nyerte el romantikus stílusát. A kastély a második világháború utáni évektől általános iskola lett.
 
A kastély körüli park a korabeli divatnak megfelelően bővelkedett növényritkaságokban, ám a II. világháború után ezeket a fákat kivágták. Egyedül egy páfrányfenyő (Ginko Biloba) maradt csak meg. A kastély bútorainak és a Vay család könyvgyűjteményének is csak a töredéke maradt fenn.
 
A kastély 1954 óta általános iskola, majd 1956 óta körzeti általános iskolaként működik.
Ezeket az elfeledett kastélyokat érdemes meglátogatni Magyarországon!

6. Habsburg-kastély, Alcsútdoboz, Fejér megye

 
A pompás klasszicista stílusú kastélyt József nádor építtette 1820 és 1827 között nyári rezidenciaként. Az épület első terveit Heyne Ferenc készítette el, amelyeket később Pollack Mihály dolgozott át.
A kastély egykori északi szárnyához épített, istállóból kialakított kápolna ma is áll, ez 1879-1880-ban, Storno Ferenc tervei alapján, neoromán stílusban épült. Jelenleg állandó történeti kiállítás látható a belső díszeitől megfosztott épületben.
Az épület, amely a második világháborúig a Habsburg-család tulajdonában volt, elpusztult, köveit, berendezését elhordták, már csak a timpanonos portikuszos bejárati része és homlokfala áll.
 
1816-ban József nádor és felesége Hermina anhalti hercegnő Magyarországra költözött. A házaspár egy ideig ebben a kastélyban lakott. József nádor mintegy 20 év alatt alakított ki birtokán mintagazdaságot, a magyar kertművészet és klasszicista építészet egyik remekét. A nádor maga is kiváló kertész hírében állt, saját keze nyomát is magán viseli a park, de szolgálatába fogadja Tost Károlyt, királyi kertészként. Az úgynevezett platán-kor ideje volt ez, így a kertben rengeteg különféle platán faj került. Emellett akkor még különlegesnek számító újdonságok is kerültek a kertbe: tulipánfa, kanadai nyár, vasfa, közönséges pagodafa, fekete dió, amerikai kőris, juharok, törökmogyoró, vadgesztenye, szilek, hársak, fehér akác, vérbükk, lepényfa.
József nádor 1847-ben bekövetkezett halálával a kert első korszaka lezárult. A kastély fiára József Károly Lajos főhercegre szállt, aki 1867-ben költözött a birtokra. Ő tovább csinosítgatta a kertet és a kastélyt is, több új épület született ez idő alatt. A pálmaházat, amely döbbenetesen nagy volt, 1872-ben Ybl Miklós tervei alapján építették fel.
 
József Károly főherceg 1905-ben halt meg, ezek után örökösei már nem foglalkoztak a kastéllyal, 1920-ban elhanyagolt parkként említi egy útikönyv.
1941-ben a parkot védetté nyilvánították. A kastély és a park átvészelte a második világháborút és a Szovjet hadsereg állomásozását, de később a kastély leégett, köveit a lakosság és a vállalatok széthordták. Jelenleg csak a főhomlokzat egy része van meg. 1952-ben ismét védetté nyilvánították a parkot, és elkezdték a rendezési munkálatokat, hogy megnyithassa kapuit az Alcsúti Arborétum.
Ezeket az elfeledett kastélyokat érdemes meglátogatni Magyarországon!

7. Lamberg-kastély, Mór, Fejér megye

 
A törökök kiűzése után a volt Móri járást egy Hochburg nevű udvari szállító vásárolta meg, akinek az egyik lányát egy Lamberg nevű gróf, Lamberg Ferenc Antal vette feleségül. A fent említett gróf elhatározta, hogy kastélyt épít Fellner Jakab, aki megtervezte és felépítette a barokk stílusú kastélyt 1762 - 1766-ig. 1763-ban a földrengés - a Láncos-kastélyhoz hasonlóan - olyannyira megrongálta a készülő rezidenciát, hogy a grófnak egy ideig szüneteltetnie kellett az építkezést. Majd miután elkészült, nyári rezidenciának használták ezt a kastélyt. 1810-ben ismét földrengés rázta meg az épület, s ekkor két oldal-szárnyának nagy részét újjá kellett építeni. A főépületet és a melléképületeket egy-egy íves, zárt folyosóval kötötték össze, így zárt udvar alakult ki. A bal oldali melléképület boltozata és falrendszere új, a jobb oldali az eredeti boltozatokat és elrendezést még részben megőrizte.
 
A kastély ma a Lamberg-kastély Kulturális Központnak ad otthont. Az emeleten működik a könyvtár, a földszinti tereken szakkörök, műhelyek, tanfolyamok és civil szervezetek tartják foglalkozásaikat.
Ezeket az elfeledett kastélyokat érdemes meglátogatni Magyarországon!

8. Brunszvik-kastély, Martonvásár, Fejér megye

 
1785-ben, amikor a birtok még a Beniczky család birtokában volt, akkor épült meg a kastélynak azon része, amely egy földszintes, barokk kúria volt. A kastély építése 1783–1785 között történt, akkor 11 helyiség volt az egyik szárnyon 6–7 helyiség a templomnak a túlsó oldalán. Brunszvik Ferenc az 1820-as években emeletet építtetett a kastélyra és klasszicista stílusban átépítette a kastélyt. Fia Brunszvik Géza neogót stílusban építtette át a kastélyt, 1872–1875 között. Majd 1893-ban eladta a birtokot, és az egy rövid ideig József Károly Lajos főherceg birtokában volt. Ő renoválást hajtott végre, majd négy év múlva 1897-ben eladta a kastélyt Dreher Antal sörgyárosnak, aki 1945-ig birtokolta. Az épületen az 1920-as években kisebb átalakítások történtek. 1945-ben hadi kórházat rendeztek be az épületben, majd gazdátlan lett. 1953-tól a Tudományos Akadémia fennhatósága alá tartozik. A háborús károk után pedig az 1970-es években Budai Aurél tervei szerint állították helyre. A kastélyban ma Beethoven emlékmúzeum működik.
Ezeket az elfeledett kastélyokat érdemes meglátogatni Magyarországon!

9. Almásy-kastély, Tarnaméra, Heves megye

 
Az Almásyak 1780 körül építették barokk stílusban. Az Almásyaktól a Schlossberger család vásárolta meg. A II. világháború után államosították és általános iskola működött benne. Renováláskor a meszelés alatt freskókat találtak. Műemlékké nyilvánították. Némi huzavona után bérbe vették és állami támogatás nélkül - 1996. augusztus 31-én - megnyitották Közép-Európa egyetlen tiszta profilú Rendőrmúzeumát.
Ezeket az elfeledett kastélyokat érdemes meglátogatni Magyarországon!

10. Sacelláry-kastély, Budapest, Pest megye

 
A Bizáncból származó Sacelláry család 1875-ben jelent meg Budafokon (Promontor), mint vásárló. A kastélyt a 19. század végén építtette Sacelláry György, leánya, Irén részére, aki 1885-ben Törley József felesége lett.
1890-ben Törley József hatalmas birtokot vásárolt az újonnan felépítendő pezsgőgyára számára. Így a Sacelláry és a Törley ingatlan közvetlen egymás mellé került, de soha nem lett közös, hiszen a két ingatlant mindig is hatalmas kőfal választotta el egymástól.
 
Sacelláry Irén (ekkor már özv. Törley Józsefné) 1925. januárjában meghalt. A kastélyt két fiútestvére örökölte, akik 1926-ben eladtál a Postának. A Posta tüdőszanatóriumot rendezett be a kastélyban. Az államosítás után az épület a Tétényi úti kórházé lett, aki továbbra is szanatóriumként használta. 1987 nyarán a Magyar Hitelbank Rt. megvásárolta, majd felújíttatta.
 
Az 1920-as évektől az 1980-as évekig szanatóriumként működött, rövid ideig iskolaként szolgált (Közép-Európai Egyetem Rt.), 2002-től magánkézben. Az épület és a kert alkalmanként rendezvények helyszíneként működik.

Forrás: Wikipédia

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes
Épületek

Lakberendezési szakszótár

Terasz téliesítése

A terasz téliesítése alatt azt értjük, mikor a környezeti hatásoktól (esőtől, hótól ,... Tovább

Tojásszeletelő

A tojásszeletelő egy ételkészítéshez használatos konyhai eszköz, mellyel... Tovább

Tovább a lexikonra

Hasznos volt számodra ez a cikk?

Mondd el mennyire!

Szavazatok száma: 203

Átlagos értékelés: 5.0