kerti hulladékok: gallyak, falevelek, fű, sövények, bokrok nyírásából származó nyesedékek (ezeket a gyorsabb komposztálódás érdekében érdemes apróra vágni), egyes gyomnövények (amennyiben még nem hoztak magot)
egyéb hulladékok: kartonpapír, fa hamu, elhervadt virágok (vágott és cserepes egyaránt, földlabdástól), megunt növények
növényevő állatok ürüléke (javasolt szénával vagy hasonlóval jól elkeverni, illetve vastagabb növényi réteg alá elhelyezni a szagok elkerülése végett)
Nem javasolt anyagok
dió- és a (vad)gesztenyefák levelei, fenyők tűlevelei (2-3 év szükséges a növekedésgátló, illetve a savas tartalmuk lebomlásához, de néhány levél vagy ág nem okoz gondot)
beteg (gombás, fertőzött) növényi részek (ezeket el kell égetni), gyomnövények magvai (3-4 év szükséges az ártalmatlanításukhoz, de gyakran magas hőfokon sem bomlanak el), javallott nagy (minimum 5 m3)-es halom közepére (mélyre) rakni, hogy a szokásosnál nagyobb hőmérséklet ártalmatlanítsa
húsevő állatok ürüléke
állati tetemek
csont, hús, főtt ételek maradékai
Nem komposztálható anyagok
kövek, műanyagok, fémek, üveg, gumi
építési törmelék
festék, vegyszer
veszélyes, illetve radioaktív hulladék
Javaslatok, ötletek
1-2 havonta átforgatni, összekeverni a komposzthalmot (a külső részt középre forgatni), hogy gyorsabban komposztálódhasson a tartalma
nedvesen kell tartani (és időnként ellenőrizni, hogy ne száradjon ki, de ne is ázzon szét teljesen)
félárnyékos helyen felállítani a komposztálót vagy komposzthalmot, a túlzott felmelegedés és kiszáradás megelőzése végett
a kész komposztot felhasználás előtt átrostálni és a nem komposztálódott vagy darabos részeket az új komposzthoz adni (ezzel biztosíthatjuk az új komposzthalom „indító” mikroorganizmus-flóráját is)
nagy mennyiségű falevelet (elégetés helyett) érdemes külön komposztálóban gyűjteni, és apránként adni a készülő komposzthoz