notification icon
Ne maradj le semmiről! Iratkozz fel értesítéseinkre!

Oldalainkon HTTP-sütiket használunk a jobb működésért.További részletek itt!

Romantikus magyar falvak: Őriszentpéter, Nyírbéltek, Mátraszentimre, Karcsa, Porva, Szentbékkálla, Velem, Fertőrákos, Dörgicse, Bár

hirdetes

Magyarország 10 legromantikusabb falva

Próbáltunk listát állítani, de igazából nem lehet – hiszen Magyarország tele van romantikusabbnál romantikusabb falvakkal, településekkel. Készítettünk azért egy listát azzal a 10 legszebb faluval, amit mi nagyon romantikusnak és hangulatosnak találtunk! :)

A legszebb magyar falvak

1. Őriszentpéter

 
Őriszentpéter Vas megye délnyugati csücskében fekvő város, az „Őrség fővárosa”.
 
Őriszentpéter első említése 1280-ból való. Lakói szabad határőrök voltak. A temploma is ekkortájt épült.
A 17. században a Batthyányak kezére került a terület, és az addig szabad lakosságnak kötelessége lett az adózás és a robot, ami, tekintve a föld rendkívül rossz termőképességét, alaposan megviselte az itteniek életét.
 
Bár az Őrség központja és része, de a 18. században és a 19. században a szlovén többségű tótsági járás része volt és térképek a Tótság egyik nagy településének tüntetik fel. A településnek a középkorban lehetett szláv lakossága is. Az első világháború végén szlovén politikai vezetők a történelmi hagyományok alapján szerették volna Őriszentpétert is bevonni az autonóm Szlovenszka krajinába, amelynek teljes függetlenedése is szóba került. A trianoni békeszerződés viszont nem csatolta a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz.

Nevezetességei:

  • Helytörténeti Gyűjtemény (Őrség Múzeum)
  • Városszeri református templom
  • Román kori katolikus templom
  • A tájegység parasztházai
  • Őrségi Nemzeti Park központ: Siskaszer 26/A.
  • Turul-szobor
A legszebb magyar falvak

2. Nyírbéltek

 
Nyírbéltek nagyközség Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében, a Nyírbátori kistérségben.
 
A település neve 1265-ben, V. István oklevelében tűnik fel először. 1325-ben Béltek (Nyírbéltek) a Balog-Semjén nemzetség birtokfelosztásakor a nemzetség Kállay-ágáé lett, akik ezután egészen a XVIII. század végéig a falu földesurai maradtak, bár mellettük több részbirtokosa is volt a településnek.
A település a XVII. század végére már majdnem elnéptelenedett, lakói az 1700-as években Kállay Sándor közeli Encsencs-i birtokára költöztek át.
 
A néptelenné vált falut birtokosa, a Kállay család később görög katolikus ruszinokkal népesítette be.
A lakosság száma 1848-ra már majdnem a duplájára nőtt, a beköltözések folytán vegyes származású és vallású népesség alakul ki. A ruszin etnikumu lakosság a XX. század elejére elmagyarosodott, de görög katolikus vallását megtartotta. 1920-ban a településnek 1514 görög katolikus, 710 római katolikus, 237 református 121 izraelita és 2 evangélikus lakosa van.
 
1950-től Debrecennel keskeny nyomtávú vasút kötötte öszsze, a Zsuzsi Erdei Vasút.
1971-től mint közös tanácsú község szerepel, majd 1975-től nagyközség lett.
1989-től Nyírbátor vonzáskörzetébe tartozik.
A legszebb magyar falvak

3. Mátraszentimre

 
Mátraszentimre a Mátra hegység Felső-Mátra részén fekszik. Magyarország legmagasabban fekvő települése (750-835 m). 
 
A kis hegyi falvak eredetéről a mai napig megoszlanak a vélemények, az egyik nézet szerint német, a másik szerint döntően szlovák eredetű népesség élt itt. Vélhetően mind a két népcsoportból érkeztek ide betelepülők. Az első telepesek üvegfúvással kezdtek foglalkozni, amelyhez a környező erdők biztosították az alapanyagot. Ennek állít emléket a mátraszentimrei üveghuta.
 
Mátraszentimre és környéke mellett a Mátra egésze is csak viszonylag szűk körben volt ismert. A múlt század első felének egyik útikönyve említi, hogy Mikszáth Kálmán egyik írásában sorra interpellálta képviselőtársait, de még a gyöngyösi sem tudta megmondani, merre is fekszik Galyatető.
 
Az 1930-as években egy sor szállodát, szanatóriumot emeltek a Mátrában, mely hamarosan az úri középosztály körében kedvelt klimatikus üdülőhellyé vált. Ebben az időszakban épült a mátraházai, a kékestetői szanatórium, a galyatetői Nagyszálló, hogy csak néhányat említsünk. Ugyanebben az időben emelték a mára jelképpé vált Három falu templomát, illetve a galyatetői templomot.
 
A turizmus tömeges fellendülése az 1960-70-es évekre tehető. Bár több szálloda is épült a Mátrában, Mátraszentimrén és környékén inkább kisebb panziók létesültek, illetve magánházaknál bérelhettek szobát a vendégek.
A legszebb magyar falvak

4. Karcsa

 
Karcsa község Borsod-Abaúj-Zemplén megye Cigándi járásában, Miskolctól kb. 90 kilométerre, északkeletre.
 
Karcsa a Bodrogköz legrégebbi települése. Elsőként 1186-ban említik, de már a honfoglalás előtt is lakott volt. A falut körülvevő mocsaras, nádas terület megvédte a tatárok és törökök dúlásától.
 
A karcsai templomról Tompa Mihály is megemlékezett. A település legnevezetesebb műemléke, az Árpád-kori templom, amely országos jelentőségű műemlék. Román stílusú épület, amely két részből áll. A régebbi a 11-12. században épült körtemplom (rotunda), melynek hatkaréjos szerkezete Gerény és Kiszombor körtemplomáéval rokon. Ehhez épült hozzá a 12-13. században a nyugati hosszanti hajó, melynek bejárati oszlopfőit faragványok díszítik. A templomot jól faragható kőből építették, melynek forráshelye a közeli Zempléni-hegység. A kapuzat felett két faragott oroszlán látható.
A legszebb magyar falvak

5. Porva

 
Porva község a Magas-Bakonyban. Zirctől észak-északnyugati irányban közúton 9 km.
 
A környék az őskortól kezdve lakott. Ezt az előkerült kőeszközök igazolják. A környéken sok sírhalom és sánc is található, főként a bronzkorból. Első írásos említése 1086-ból való. A porva szó délszláv eredetű, jelentése: vágás, irtás. Ez, és korai létezése arra utal, hogy honfoglalás előtti szláv település volt. A magyarok Szent Imre tiszteletére kápolnát emeltek, amelyet V. István király 1261-ben a pannonhalmi bencéseknek adott. IV. Béla több királyi rendeletet is keltezett a községből. A cseszneki vár tartozékaként a 14. század derekáig a gróf Cseszneky család volt a település ura.
 
Zsigmond király 1398-ban a Garaiaknak adományozta Porvát, akik vadászterületként említik. Garai Miklós nádor letelepítette a pálos szerzetesrendet, amely az 1450-es években monostort építtetett. Ez a monostor a török hódítás alatt elpusztult, helyére csak 1782-ben épült meg a katolikus templom. A pápai pálosok az 1730-as években telepítettek új lakosokat Porvára, ausztriai és morvaországi németeket. Magyar családok csak később költöztek ide. A lakosság 300-900 fő között ingadozott a politikai-gazdasági körülmények, a megélhetési lehetőségek függvényében.
A legszebb magyar falvak

6. Szentbékkálla

 
Szentbékkálla község Veszprém megyében, a Tapolcai járásban.
 
A falu nevének első fele attól a Nursiai Szent Benedektől származik, akinek szerzetesei a legtöbbet tettek a Kál- és Vérbulcsú-ivadékok megmentéséért. A község első templomát Szent Benedek tiszteletére emelték.
 
A római katolikus templom XVIII. század végi újjáépítése Fellner Jakab, Eszterházy Károly egri püspök által foglalkoztatott tatai építész tervei alapján történt. A kora középkori templom maradványain épült új templom barokk stílusú. Freskóján a káli népet térítő Szent Benedek-rendi szerzetes és Kál vitéz látható. A falfestményt Jeges Ernő budapesti festő készítette. A templom oldalán az első- és második világháború áldozatainak tiszteletére készült emléktáblák láthatók.
 
A faluban járva megfigyelhetők a népi építészeti hagyományok a régi házakon, amelyek közül néhány műemlék. A Zrínyi utcában, 1816-ban épült népi műemlékház eredeti állapotába került felújításra. Vastag falai homokkő és bazalt szerkezetűek, agyaggal fugázva. Tetőszerkezete különleges – ollós – szerkezetű, nádazása jellegzetes Balaton-felvidéki fonott stílusban őrizte meg eredetiségét. A Kossuth utcában, 1828-ban épült műemlék Istvándi-ház homlokzata képviseli a népi építészeti stílust. 2009-ben kezdődött a Petőfi utcában az 1826-ban épült népi lakóház felújítása.
 
Országos jelentőségű műemlék a felvidéki klasszikus stílusban épült nagyméretű présház, a Birkás-pince és -lakóház. 1763-ban Fellner Jakab tervezte, eredetileg a Seller család tulajdona volt.

Nevezetességei:

  • Töttöskáli templomrom
  • Szentbékkállai kőtenger
  • Velétei palotarom
A legszebb magyar falvak

7. Velem

 
Velem község Magyarország nyugati határán a Kőszegi-hegység lábánál fekszik, Kőszeg városától 8 km-re.
 
A műemlék malomépület Kőszegszerdahely házaival határos. A kétkerekes malmot az 1568-as összeírás említi először. Egykoron 4 malom működött a Szerdahelyi-patak mentén, közülük csak ez az egy maradt fenn. Az utolsó molnárfamília, a Schulterek – akikről a nevét is kapta – Felsőőrről költöztek ide és 1769-től ők voltak a tulajdonosok. 1870 és 1900 között nem működött.
 
A hagyomány szerint Savanyú Jóska (1845–1907), a híres bakonyi betyár is menedékre talált itt egy alkalommal. A régi malom boronafalú, zsúptetős volt két vízikerékkel, amelyet 1913-ban lebontottak. A ma látható épület Velem, Szerdahely összefogásával épült, 1919-ben egy emelettel bővítették. 1951-ben államosították, de csak néhány évig működött. Bezárása után először teljesen fel akarták számolni, de 1965-ben műemléki védettség alá helyezték, majd 1980-ban helyreállították és múzeummá alakították. A malom ma is teljesen üzemképes.

További nevezetességek:

  • Szent Vid Kápolna
  • Stirling-villa, ma alkotóház a Vas megyei Önkormányzat fenntartásában
  • Gesztenyeünnep: minden évben megrendezett több ezres tömeget megmozgató kétnapos gasztronómiai fesztivált kulturális programokkal és kézművesek vásárával.
A legszebb magyar falvak

8. Fertőrákos

 
Fertőrákos község Győr-Moson-Sopron megyében található.
 
Történeti és művészeti emlékei révén kiemelkedik a legtöbb magyar falu közül. Az egyetlen olyan magyarországi község, amelyet városfal övezett, és püspöki palotája is volt. Szép természeti környezetben fekszik, és csaknem minden épülete műemlék. A világörökség részét képező Fertő-táj egyik jelentős települése.
 
A községben található művelődési ház, könyvtár, múzeum, kiállítóterem és sportpálya is. Lehet lovagolni, lőni és horgászni is. A kőfejtőben a barlangszínházban nyáron operaelőadásokat és komolyzenei koncerteket tartanak. A helybeliek és az átutazók kényelmét hat étterem szolgálja.
 
A faluban működik Német Nemzetiségi Dal- és Kultúr Egyesület, felnőtt énekkar és gyermek tánccsoport. Minden esztendőben megrendezik a nemzetiségi találkozót és a búcsút. Rendszeres kapcsolatot tartanak fenn a németországi Grossengotternnel.
A legszebb magyar falvak

9. Dörgicse

 
Dörgicse község Veszprém megyében, a Balatonfüredi járásban található.
 
Egyházai még a települések végleges megkötődése előtt épültek, mégpedig az alsó részben Boldogasszony, a felső részben Szent Péter tiszteletére. Mivel 1228-ban az alsó rész, 1231-ben a felső rész egyházát említik - mind a kettő a településeken kívül, magaslaton állt és kétségtelen, hogy megvoltak már a XII. században is - és a falvak csak megépülésük után települtek meg körülöttük. Ennek bizonyítéka, hogy a települések az egyházak védőszentjeiről: Boldogasszonyról és Szent Péterről - szabályszerűen, a helynév-adási szokásoknak megfelelően - nyerték nevüket.
 
Dörgicse ősi településeinek kialakulása, a megtelepedés példaszerűen mutatja be, hogy ez a magyar államiság kialakulásához kapcsolódó jellegzetesség, s eltér a nemzetközileg ismert általános megtelepedési módoktól. Az általánosan ismert folyamat szerint ugyanis a korábban többé-kevésbé még nomád életmódot folytató embercsoport(ok) a számukra jobb életkeretet biztosító földrajzi hely(ek)re - kezdetben téli/nyári váltó-, majd végleges - letelepedést hajtottak végre (pl. Zagrosz-hegy, stb). Aztán ezt követően hozták létre települési (politikai-társadalmi-rituális) intézményrendszerüket.
 
Magyarországon, az Árpád-kori (európai, feudális) államiság kialakítása, módja és folyamata határozta meg a többé-kevésbé még huzamosan nomád állattartó népesség településenkénti megtelepedését (megtelepítését). Mindez a honfoglalás > ország felosztás (nemzetségek) > majd a Géza és István által megkezdett feudális államszervezési módszer szellemében zajlott le. A vármegyék (ispánságok) kialakítása és a hozzájuk rendelt feudális földterület-adományozás (ami annak népével együtt értendő) megalapozza a rend gazdasági és közigazgatási alapjait, a társadalom hierarchikus rendjét. Az ezzel párhuzamosan végrehajtott egyházszervezés (egyházi rendek betelepedése > keresztség felvétele > templomrendszer (hálózat) létrehozása) pedig kialakítja, majd megszilárdítja a feudális állam szilárd ideológiai alapját. Vagyis a honfoglaló nemzet feudális hierarchia-rendszerét a közigazgatás, de településrendszerét a templomok köré folyamatosan betelepülő (többé kevésbé még továbbra is nomád állattartó) köznép hozza létre.
A legszebb magyar falvak

10. Bár

 
Bár a Duna jobb partján, Mohácstól északra elhelyezkedő község. Megközelítése, mivel az 56. számú főközlekedési útvonal átvezet rajta, így az autóbusz-közlekedés kimondottan jónak mondható.
 
A község 1757-ben épült temploma helyébe 1793-ban újat építettek, amelynek alapzata kőből, oldalfalai deszkából készültek.
1864-ben a régi templom helyétől valamivel lejjebb épült a még ma is fennálló templom tiszta kőből és téglából, román stílusban.
A község építészeti látnivalókkal is büszkélkedik: a Mattyasovszki család "fehér" és "sárga" kastélya műemléki védettséget élvez. A kastélyparkot testületi határozat nyilvánította helyileg védett természeti területté. A Duna-Dráva Nemzeti Park áthúzódik a község közigazgatási területén.
 
A tetszetős faluképpé sűrűsödő belterületi lakóházak mellett jelentékeny üdülőterületet is magáénak tudhat a falu a Mohács irányában található ún. bár-szőlőhegyi területen.

Forrás: Wikipédia

hirdetes

Ha tetszett ez a cikk, oszd meg ismerőseiddel, kattints ide:

MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS MEGOSZTÁS

Ezek is érdekelhetnek

hirdetes

Lakberendezési szakszótár

Kerti pavilon

Kerti ház, amelyet szórakozás, pihenés, hűsölés céljára építettek. Már az ókorban... Tovább

Tökéletes esküvőhelyszínek Budapesten

Most készülsz az esküvődre de nem találod a tökéletes helyszínt? A főváros dugig van... Tovább

Tovább a lexikonra